Fekete tyúk

Írtam már hogy amióta falura költöztünk vannak tyúkjaink. No meg kutyáink, macskánk, gerléink, pókjaink és mindenféle egyéb élőlényünk, akik nem hiányozhatnak egyetlen kertből sem.

Néhány nappal ezelőtt csodálatos meglepetéssel kedveskedtek nekünk baromfiudvarunk lakói. Sejtettük, hogy számíthatunk majd valamikor pelyhes kis gombolyagokra, hiszen néhány hete az egyik tyúkanyó nagyon lelkesen ült a tojásokon. Azóta a bundás kenyér és a rántotta is piaci tojásból készül nálunk, mert nem akartuk megfosztani tollas barátunkat a babavárás örömétől. Kicsit aggódtunk is miatta, mert sosem láttuk előjönni a tojóládájukból, pedig a legfinomabb falatokkal igyekeztem kicsalogatni (vízbe áztatott kenyér, friss tyúkhúr, gyümölcs és zöldség héj), hogy legalább néha lássam enni-inni is. De nem! Győztek az anyai ösztönök a testi vágyak felett, így igen csak meglepődtünk, amikor egy kirándulásról hazaérvén Virág (ez a tyúk neve) a baromfiudvaron bóklászott. Messziről láttuk, hogy valami nem stimmel, ugyanis nagyon furcsán mozgott. Olyan magasra emelgette lábait lépés közben mint egy gólya és olyan lassan haladt, mint egy csiga. Közelebbről viszont észrevettük az okot, azaz az okokat :-)))

Pöpötötyi és Tötöpötyi a két jómadár

A lába alatt két ide-oda cirkáló felpörgött pehelygolyót, amint anyjuk kínosan igyekszik nem rájuk lépni.
Micsoda élmény! Micsoda öröm! Látni két pici lényt, akik azért születhettek meg, mert volt rá lehetőségük. Itt, minálunk. A baromfiudvarban. Mert egyszer, nem sokkal ezelőtt elhatároztuk, hogy legyen 2-3 tyúkunk. Meg egy kakas. Csak úgy. Vannak-e véletlenek az életben? Áááá, dehogy!

Ezt a Goulasch Exotica nótát pedig eddig is imádtam, de most aztán.... :)
Ha szeretitek a jó zenét, ki ne hagyjátok!