2013. febr. 21.

Egy kis személyes...

Két éve történt, hogy megfogalmazódott bennem a gondolat, írnom kéne egy blogot, mely nem egészen olyan, mint a többi lakberendezési vagy csináld magad (DIY) blog. A gondolatot egyből tett követte, így épp két éve indult útjára a Magyar Otthon blog.
Erősen áthatja mindennapjainkat és munkánkat a hit, a magyar tradíció és ránk örökül hagyott információ tenger, mely a magyar emberek életét hivatott helyes irányba terelni. Nagy önteltség lenne azt állítani, hogy - akár én, akár más magyarság kutató - mindent tudunk. Hagyományaink újra felfedezése és újragondolása ugyanis napjainkban is gőzerővel zajlik. Egyelőre csak ébredezünk és a felszínt kapargatjuk. De egyre vehemensebben és tudatosabban tesszük mindezt. Egyre nagyobb valós igény van a "saját" kultúránk és emlékeink iránt, hisz megtapasztalhattuk, hogy tradícióink nélkül gyökértelenül sodródunk arra, amerre a világ szele fúj.



Nyolc évvel ezelőtt feng shui tanácsadóként tevékenykedtem, de valamiért nem volt kerek a történet. Annak ellenére, hogy nagyon sok bölcs és használható információval rendelkeztem a tanultak révén, mégis voltak olyan dolgok, melyekkel nem tudtam száz százalékig azonosulni. Ilyenek voltak például a kínai szimbólumok és tárgyak. Ekkor kezdtem el a mi saját (!!!), ősi magyar szakrális tudományainkat (térrendezés, népmesék, rovás, népgyógyászat, stb.) kutatni és éreztem, hogy végre megvan, ez az út a valódi, az egyetlen számunkra, melyet eleink örökül hagytak ránk. S a magyar térrendezés ősi kifejezését itt direkt nem használom, hisz időközben vannak akik levédették és üzleti érdekekből mindenki másnak megtiltották a használatát.
Ezek után a lakberendezés csak hab volt a tortán, hisz gyermekkorom óta erre vágytam, amikor ugróiskola helyett is már berendezett lakásokat rajzoltam krétával az aszfaltra.
Természetesen mindemellett megélünk mindent ami manapság divatos és szerencsére egyik dolog nem zárja ki a másikat. Sőt :)
OTTHON magazin


Két éve még úgy nézett ki, hogy abban az évben építkezünk és többek közt szerettem volna részleteiben bemutatni egy gerendaház és egyben egy lakberendező otthonának felépülését is. Erre mondják azonban azt, hogy ember tervez...
Bár az életünk idáig kissé másként alakult mint előre sejtettük volna, minden jel arra mutat, hogy ha a Jóisten is áldását adja a dologra, még az idén megépül az új otthonunk. Erről természetesen semmiképpen sem fogtok lemaradni :)

Erre a munkámra emlékeztek még? Nagyon szerettem :)

Mindenesetre köszönöm, hogy olvastok, örülök Nektek!
A két éves blogszülinap alkalmából pedig elkészítettem a Magyar Otthon facebook oldalát, kérlek olvassátok, kövessétek, s osszátok meg másokkal is!


4 megjegyzés:

  1. De jó ezt olvasni! Egyszerre érdekes és megnyugtató, hogy lassan, még ha kerülő úton is, de mindannyian visszatalálunk oda, ahova tartozunk. Én is meg fogom írni a saját visszatalálásomat :) és köszönöm az inspirációt!
    Szép napot!
    Bogyó

    VálaszTörlés
  2. Kedves Bogyó, bizony előbb vagy utóbb minden igaz magyar ember visszatalál arra az útra, ahonnan jöttünk és amerre tovább kell mennünk. Hiába is a sok téveszme mellyel nap mint nap bombázva vagyunk, hiszem, hogy genetikailag van belénk kódolva az iránytű :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, megírtam, és úgy örülnék, ha elolvasnád :) Igen, az iránytű... Ölelés!

      Törlés
  3. Bogyó drága, hol olvashatom a szösszenetet? Bocsánat, de mostanában nagyon építkezünk és keveset vagyok net közelben.

    VálaszTörlés